Kacifántos

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kacsalábon forgó tündér. Szerette a kacsalábát, különleges volt, bár így nem tudta használni a szárnyait, és az utóbbi időben szédült is kicsit a nagy forgástól.
Arra járt a tavaszróka, akinek viszont szüksége volt a szárnyakra. A kacsalábon forgó tündér szíves-örömest nekiajándékozta, így a tavaszróka hipergyorsan elszállt, hogy tavaszt vigyen mindenfelé, mert már késésben volt.
Arra sündörgött a vasorrú farkas. A kacsalábon forgó tündér két forgás között nagyon megijedt, azt hitte, a vasorrú farkasnak a kacsalábára fáj a foga.
És tényleg így is volt! De nem akarta megenni a kacsalábat, ő szeretett volna kacsalábon forgó farkas lenni. A kacsalábon forgó tündér megörült, mert unta a forgást, és egyre erősebben szédült. De nem tudta abbahagyni, nem tudott megszabadulni kacsalábától!
– Vasorrú farkas, kerítsd elő ízibe a bölcs bábát, ő majd megmondja, mitévők legyünk!
A farkas loholt az erdőn át, míg oda nem ért a ravasz palotához, ahol a bölcs bába lakott.
– Mit keresel itt, te vasorrú farkas, ahol még a madár sem jár? – kérdezte a ravasz palota.
– A bölcs bábát keresem, csak ő tudja megállítani a kacsalábon forgó tündért.
– No akkor jó helyen jársz, mert épp itthon van! Én pedig már nagyon szeretném visszakapni a kacsalábamat, hogy ismét kacsalábon forgó palota lehessek. De mivel még ravasz vagyok, így válaszolnod kell három kérdésemre.
Türelmetlen volt a vasorrú farkas, de mit volt mit tenni, meg kellett válaszolnia a kérdéseket.
– Csak becsukott szemmel láthatjuk, mi az? – Erre gyorsan megfelelt a vasorrú farkas, jöhetett a második kérdés.
– Csak a tiéd, mégis mások használják gyakrabban – Ezen kicsit többet gondolkozott a farkas, de ezt is kibökte.
Jöhetett a harmadik kérdés:
– Aki a nevemet kimondja, azonnal megsemmisít engem. – Ez volt a legnehezebb kérdés, de a farkas végül erre is becsülettel megadta a választ.
Alighogy kimondta, már jött is a bölcs bába.
– Mi járatban vagy, te bölcs farkas, aki megfeleltél mindhárom kérdésre?
– Én vasorrú vagyok, nem bölcs, láthatod!
– Farkas, farkas, feleltél a három kérdésre, megtörted a varázslatot, visszakaphatom végre a vasorromat! Nem kell tovább úgy tennem, mintha bölcs bába lennék, lehetek megint vasorrú bába!
– Jól van, jól van, nekem nem hiányzik a vasorr, de tanácsért jöttem hozzád, azzal mi lesz?
– Te vagy a bölcs farkas, kérdezd magadtól! – Ezzel a vasorrú bába elkezdte leporolni rég használt seprűjét.
– Előbb megkérdezem a ravasz palotát, hátha ő tud segíteni!
– Én?! Hiszen oda a ravaszságom, mindhárom kérdésemre megfeleltél! De ennél jobbat nem is tehettél volna,
hiszen szeretnék újra kacsalábon forgó palota lenni!
A boszorkány épp indulóban volt, de még visszanézett a seprűjéről:
– Ahhoz előbb még túl is kell adnod a ravaszságodon!
Na, ez nem tartott sokáig, mert közeledett a tavasz! Zsenge fű nőtt, ibolyák bújtak ki a földből, elolvadt az utolsó hókupac, valamint felbukkant a levegőben tavaszróka, aki egy kosárból kis virágokat dobált mindenfelé.
Több sem kellett a palotának meg a farkasnak, kiáltozni kezdtek, csak úgy zengett a környék!
– Tavaszróka, tavaszróka, azonnal szállj le, itt van a te ravaszságod!
Tavaszróka megörült, mert már nagyon elfáradt a számára szokatlan röpködésben. Átvette a palotától a ravaszságát, a tündérszárnyakat odaadta a bölcs farkasnak.
A palota egyszeriben elszontyolodott:
– Mi lesz így a kacsalábammal?
A bölcs farkas elgondolkozott, aztán így felelt:
– Ne szomorkodj, fertályóra múlva visszatérek! – ezzel elszaladt.
Nagyon várta már vissza a kacsalábon forgó tündér, hiszen csillagokat látott a forgástól, és aggódott, mert arrafelé késett a tavasz.
A bölcs farkas elmesélte, mi történt, jártában-keltében. A tündér elgondolkozott: – Hogy lesz így minden jó a végére?
A bölcs farkas nemhiába volt bölcs, megválaszolta a kérdést:
– A bába ismét vasorrú lett, a róka ravasz, a palota visszavárja kacsalábát és itt vannak a szárnyaid.
Én pedig bölcs vagyok és lemondok a kacsalábról. De azért mielőtt visszavisszük a palotának, szeretném kipróbálni!
Így történt, hogy a farkas egy kis időre kacsalábú bölcs farkas lett, a környék pedig visszhangzott a tündér nevetésétő