Ballada

Furcsán szól a gongütés,
táncra hív, majd ellebeg…
Romos bástyán, torony alján
mendegél egy kisgyerek.

Körbelejt a csipke szélén,
bal vállán egy csóka ül,
jobb kezében zöld hajót fog,
szökdécsel, szinte repül.

Vörös-fehér tégla omlik,
kis hajó patakba hull,
fönn, magasan, távolodva
felhő, árny-madár vonul.

Csóka szürke körbe zárva
elfelejtve, messze él,
a fekete négyzeten túl
a zöld hajóról regél.