Ötszavas mese: Boszorka, vaddisznó, barlang, villámlás, méhecske
A vaddisznó – fején egy fejhallgatóval – táncolt a tisztáson.
Meglepően ügyesen lépkedett, látszott, hogy nem először táncol.
Szamba, mambó, rumba, salsa, cha-cha-cha, aztán tangó, majd keringő.
Elég vicces látvány volt, ahogy hang és pár nélkül mozgott! Eleinte néhány csíkos vadmalac figyelte, de ahogy egy-egy tánc végén elkezdtek visítani, úgy egyre több erdei állat kezdett odagyűlni. Tapsoltak, füttyögtek, aztán amikor a vaddisznó diszkótáncba kezdett, szinte felrobbant a tisztás! A zenét is kihangosították, mindenki ugrált kedvére, őzek és szarvasok, medvék és farkasok, mókusok, baglyok és borzok.
Nem zavart ez senkit, kivéve valakit, aki egy magas fa lombjai közt lapult és egyre dühösebb lett, ahogy látta a vaddisznó sikerét. Magában dohogott, kis füstfelhők vették körül, göndör, fekete hajából szikrák pattogtak.
Amikor odalent a hangulat a tetőfokára hágott, mert a vaddisznó akrobatikus hiphopba kezdett, a fa tetején valaki elővett egy varázspálcát. A pálca végéből kígyók és varangyok tekeregtek-ugrottak elő. Aztán hirtelen óriási villámlás, mennydörgés! A zene elhallgatott, a tisztásról mindenki eliszkolt, csak egy méhecske kóválygott ott elveszetten.
A fa tetejéről kárörvendő kacagással egy boszorka süvített el seprűjén a barlangjához! Mi történt ott, mi nem, nem tudom, de másnap a boszorka foszforeszkáló neonzöld és lila táncruhában vonult a tisztásra. Útközben egyre többen követték tisztes távolságból, így zsúfolásig megtelt a környék.
Hangfalakból szólt a zene, minden szem a boszorkát nézte. Ekkor megjelent egy méhecske és elkezdett zümmögni-döngicsélni körülötte. A boszorka hadonászott, a méhecske villámgyorsan röpködött. A boszorka körbe-körbe szaladt, csapkodott, a méhecske nem bántotta, de folyamatosan körülötte táncolt. Igen, táncolt! A nézők hasukat fogták nevettükben, aztán a zene ritmusára kezdtek mozogni a méhecskével együtt.
A boszorka feltűnés nélkül el akart kullogni, amikor egy kis vadmalac utánaszaladt:
– Szerintem varázsold vissza, mert addig úgysem tudsz táncolni!
A boszorka még töprengett kicsit, de aztán fogta a varázspálcáját és a méhecskéből újra vaddisznó lett.
Megtörténhetett volna, hogy nem varázsolja vissza, vagy visszavarázsolja, de a vaddisznó elkergeti.
Ehelyett az történt, hogy a vaddisznó meghajolt és felkérte keringőzni a boszorkát. És ez a befejezés mindenkinek tetszett!