Egy mítosz vége
A havon ült a semmi-ló,
farkából söprűt csinált
négy déli úr,
testén átsütött a sarki fény,
bordáira liszteszsák lapult.
Csonttűujjait szivarfüst
fonta át meg át,
apja volt egy kentaur,
oldalából harapdált az idő,
árnyékká lassan így fakult.